Izland

a Föld legkiszámíthatatlanabb helye

A Föld tizennyolcadik, Európa második legnagyobb szigete. Kulturális, gazdasági és nyelvi szempontból Skandináviához tartozik. A szigeten 1540 vulkán található és a kráterek száma az ezret is meghaladja. Rengeteg gejzír működik (amit geotermikus energiaként hasznosítanak), bár a sziget kb 10%-át jég borítja.

Az Atlanti-óceán e szigete az északi szélesség 63°24' és 66°33', valamint a nyugati hosszúság 13°28' és 24°32'-es vonalai között terül el. Az Izlandhoz tartozó Grímsey szigetén halad át az Északi-sarkkör.

A sziget felülről ellipszisre emlékeztet. A szabályos formát a nyugati oldalon három nagy félsziget bontja meg, a Reykjanes, a Snaefellsnes és a Vestfirdir.

A sziget területe 102 700 km² (Magyarország 93 036 km²), a hozzá tartozó kisebb szigetekkel együtt 103100 km², tehát egy tizeddel nagyobb, mint hazánk. Izland Nagy-Britannia után Európa második szigete.

Partvonalának hossza 4970 km, s ha a szigetekét is beleszámítjuk, 6600 km. Ezt a part erős tagoltsága okozza, különösen a nyugati és az északi részeken.

A legközelebbi szárazföld a jég birodalma, mindössze 285 km választja el Grönlandtól. A Skócia és Izland közötti távolság 798 km, míg Norvégiából 970 km a repülőút. Rejkjavik és Budapest légvonalban 3100 km.

Izlandot kb. 3000 kisebb-nagyobb sziget veszi körül. A legjelentősebb a Vestmannaeyjar sziget- és szigetcsoport, a délnyugati parttól 12 km-re, területe 11,3 km². A leghíresebb sziget Surtsey, ez ugyanis a modern világ "szeme", a kamerák láttára született 1963-ban.

Izland egészét tekintve felföld, átlagosan 600-800 m tengerszint feletti magassággal. Legmagasabb pontja a Hvannadalshnúkur 2119 m. Leghosszabb folyója a Thjórsá, amely 230 km-t tesz meg eredetétől az óceánig. Legnagyobb tava a Thingvallavatn, a víztükör felülete 85km². Az Öskjuvatn 220 m mély és ezzel Izland legmélyebb tava.

A legnagyobb jégmező a Vatnajökul, itt 8456 km²-es területet összefüggően takar be a jég.

A jelenleg is aktív vulkánok száma 30-40 között van. A Hekla legutóbb 2000-ben működött, az Eyjafjallajökull 2010-ben lövellt ki, mégis a Laki kitörésére emlékszik mindenki, hiszen ez volt a sziget legnagyobb vulkánkitörése. A feljegyzések így számolnak be róla:

Izland történetének legnagyobb katasztrófája egyben a Föld északi féltekéjére kiható légköri, gazdasági válságsorozatot is eredményezett. A dél-izlandi vulkán 1783. június 8-án tört ki először, amikor kb. 130 krátere szinte egyszerre robbant fel. A tűzhányó októberig folyamatosan aktív maradt, az utolsó kitörésre 1784 tavaszán került sor. A kitörések ereje egyedülálló volt. Tíz köbkilométer láva ömlött ki, a Föld légkörébe pedig hatalmas mennyiségű mérgező hidrogénfluort és kéndioxidot tartalmazó gáz került a 15 kilométer magas vulkáni füstoszlopból, nyolcvanszor annyi, mint a Saint Helens kitörésekor 1980-ban.

Izland lakosságának negyede pusztult el a szerencsétlenségben. Sokan a mérgező gázoktól, mások a kitörést követő éhínségben, ugyanis a sziget állatállományának 50-80%-a is áldozatául esett a katasztrófának.

Európát és Észak-Amerikát július elejére teljesen beborította a mérgező, ködszerű gázfelhő, amely a Napot is elhomályosította. Több helyütt a világvége eljövetelét látták az eseményben. Csak a Brit-szigeteken több mint húszezren estek a légzési nehézségek áldozatául. Több szemtanú, köztük Benjamin Franklin is beszámolt a pernyeszerű, ködös felhőről.

A 1783-84 tele a megváltozott légköri viszonyok miatt rendkívül hideg és csapadékos volt, ami a tél vége felé soha nem látott jeges áradásokat okozott Párizstól Prágáig. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy 1784-ben lecsökkent a haszonállat-populáció és a rossz időjárás nagyon alacsony gabonatermést eredményezett. Főleg Európában áruhiány és éhínség alakult ki.

Becslések szerint a vulkánkitörés áldozatainak számát 150-200 ezer közé teszik. Kétségtelen, hogy az egyik első olyan globális klímakatasztrófa volt, amiről hiteles források maradtak fent a világ szinte minden pontjáról.

Az izlandi táj egyik jellegzetes formája épp ezért a gyűrött felszínű lávamező; a legnagyobb az 5-6000 km² területű Ódádahraun.

A sziget 75%-a terméketlen - gleccser, lávamező, homok - és gyakorlatilag lakhatatlan.

Az Atlanti-óceán közepén, 4500 m mélységben hegylánc húzódik végig. A tenger alatti hátság a geológiai értelemben vett határ Európa és Amerika között. Ebből emelkedett ki a sziget, mint egy óriási kőzettábla, földmozgások, vulkáni kitörések hatására 15 millió évvel ezelőtt. A sziget keleti és nyugati oldalán a lélegzetelállítóan szép, különleges alakzatokat az "öreg" bazalthegyek, -oszlopok adják. Középen inkább érvényesítették koptató, csiszoló hatásukat a fagyos korszakok jégtömegei. Így alakult ki a viszonylag lapos, de magas Felföld. Itt sok a gleccser, a víz és hordalék. A jég visszavonulásával a vulkánok aktivitása fokozódott. Folytatódtak a földmozgások, a kitörések. Északkelet-délnyugat irányban, nagyjából a sziget felezővonalában létrejött, s még ma is aktív a vulkanikus terület.

A nagy európai eljegesedések után a sziget peremén lévő bazalt kőzettalapzat is megváltozott. Amikor a hatalmas jégtömeg elindult az óceán felé, és olvadni kezdett, felszabdalta a partokat. Amelyik rész előbb szabadult meg az irdatlan nyomástól, az kiemelkedett, míg a hosszabb ideig jéggel terhelt részek megroppantak. Amikor ezeken a területeken is visszavonult a jég, létrejöttek a mély fjordok, amelyek partjai később az emberi élet terei lettek.

A jég nem hagyta el véglegesen a hűvös Izlandot, így még ma is láthatjuk a jégkorszak maradványát a jégmezőkben és a gleccserekben. A lassan mozgó jégfolyók állandóan koptatják, alakítják a felszínt. Köveket szakítanak ki medrük aljából, oldalából. Ezeket magukkal ragadják a gleccserből eredő folyók, görgetik és aprítják, óriási mennyiségben viszik az óceán felé. Terhüktől megválnak a part menti lapályon, és kialakulnak a fekete homokpartok.

A jég és a víz folyamatos, szemmel alig követhető változásokat eredményez a felszínen. A tűzhányók geológiai értelemben robbanásszerűen, de emberi mértékkel is rövid idő alatt alakítják a környezetet.

Éghajlata óceáni: a nyár hűvös, a tél enyhe. A nagy hőingadozásoktól az óceán óvja meg a sziget lakóit, növényeit, állatait. Alapvetően két évszak van - a nyár és a tél -. A nyári átlaghőmérséklet 10 Celsius, a téli a partszegélyeken 0 és -5 Celsius között ingadozik. A szél szinte állandó jelenség a szigeten, annak ellenére, hogy rendkívül kevés a fa (Az erdők aránya kevesebb mint 1%). A sziget nem szűkölködik csapadékban. Ámbár a mennyisége nagy, eloszlása egyenetlen. A tél csak valamivel csapadékosabb, mint a nyár, de vidékenként nagy az eltérés (800mm - 2300mm). Izland időjárásának legfőbb ismérve a változékonyság. A helyieknek van erre egy mondásuk is: "Ha nem tetszik az idő, csal egy percet kell várnod, hogy más legyen."

Növényvilága elsősorban a tundrai éghajlatnak és a vulkánoknak köszönhetően főként a mohákra (550 faj) zuzmókra korlátozódik, de két igazi erdeje is van a szigetnek, mely fűz és nyírfát tartalmaznak főként.

Élővilágában a planktonokat külön kell említeni, de medúzák, rákok is szép számmal találhatóak. Halak közül a tőkehal, a hering, tonhal, pisztráng és a szemling őshonos. Madarak közül igazi telepeket alkot az alka, mely násza idején "frakkot" ölt, s ezért sokan összetévesztik a pingvinnel. Tipikus északi madár hegylakó a lunda, mely már-már a sziget jelképe és iparágat építenek kezdenek építeni köré a különböző ajándékok és emléktárgyak formájában. Ezen kívül a dunnaréce, viharmadarak, különböző sirályfajok, szula, hóbagoly és sólyom és a fehér farkú sas is fellelhető. Vadon élő szárazföldi emlős kevés van a szigeten, kis mennyiségben rénszarvasok láthatóak, kószál néhány sarki róka, de vadásszák őket. Be-be téved néha egy-egy jegesmedve, érdemes őket messziről elkerülni. Viszonylag nagy tömegben élnek fókák is, de a turisták legnagyobb kedvence a bálna. Ugyancsak üzletágat építettek megnézésükre.

Érdekeségek :

Az izlandiak nyelve nagyon hasonlít a kb. 1000 évvel ezelőtti norvég nyelvre. Az izlandi a legrégebbi élő nyelv Európában.
Az izlandi nyelv az egyetlen, amelyben nincs öröklődő családnév, így a gyermekek apjuk keresztnevét kapják az -s birtokos raggal a dóttir (lány), vagy a son (fiú) toldalékkal ellátva. Pl. Haraldur nevű apának a lányát Gudrún Haraldsdóttir-nak fiát pedig Olafur Haraldsson-nak hívják.
Az izlandi nők előbbi okból kifolyólag házasságkötés idején nem veszik fel férjük nevét.
A telefonkönyvükben is a keresztnevek alapján találjuk meg őket.
Vezetéknév, családnév hiányában az úr, asszony stb. megszólítások is feleslegessé válnak, egymást csak a keresztnevükön szólítják meg.
Az összes ma élő izlandi családfája visszavezethető Leifur Eiríksson-ig, aki első európaiként lépett Észak-Amerika földjére.
Jelenleg Izland lakossága kb. 320.000 fő, akiknek 60%-a a fővárosban él. Népsűrűsége 3,1 fő/ km² (hazánk 107 fő/ km²)
Reykjavík Izland fővárosa, a világ legészakiabb fővárosa. Nevének jelentése "füstös öböl", ami a hőforrásokra utal.
Izland az egy főre jutó éves halfogást tekintve első a világon.
100%-os az írástudók aránya és világelső az egy főre jutó kiadott könyvek számában.
1935-ben a világon elsőként Izlandon legalizálták az abortuszt.
Egy főre lebontva Izlandon fogyasztják a legtöbb kólát.
Az internet penetráció (internethasználat) arány 93,2%-kal a 2. legmagasabb a világon (1. Falkland-szigetek 100%)
Egy felmérés szerint az izlandiak 80%-a a mai napig hisz a tündék létezésében.
Stori Geysir Izland legnagyobb gejzírje, innen származik a gejzír szó, amely kilövellést jelent.
Izland geológiai értelemben a Föld legfiatalabb része, a hozzá tartozó Surtsey sziget egy tenger alattivulkán volt, amely 1963 novemberében emelkedett tengerszint fölé.

Bár Izland az Északi-sarkkörtől nem messze helyezkedik el, éghajlata a Golf-áramlatnak köszönhetően sokkal enyhébb, mint a vele egy magasságban elterülő Észak-Amerikának vagy Ázsiának.
Fekvéséből kifolyólag tél közepén csak négy órára jön fel a nap, viszont nyár közepén éjszaka sem megy le (pirkadathoz hasonló világosság van, Június 23 napforduló).
Az izlandi víz olyan tiszta, hogy a vezetékes víznek semmilyen előzetes kezelésre nincs szüksége az otthoni használatra.
Izland egy hatalmas geotermikus mezőkkel rendelkező vulkanikus sziget. Az egyetlen ország, mely 100%-ban megújuló energiaforrásokból állítja elő villamos energiáját. Ennek 87%-át a vízenergiája, 13%-átpedig a geotermikus energia szolgáltatja.
Izland parlamentje, Althing, a világ legrégebbi ilyen típusú intézménye, több mint 1000 éve 930-ban alapították.
1980-ban Izlandon választották meg a világ első női államfőjét, Vigdis Finnbogadottir személyében.
Izlandon nincs vasútvonal és csak egy főút van, amely az egész országot összeköti.
Izlandnak nincs hadserege, haditengerészete vagy légiereje (mégis NATO tag), csak rendőrsége, melynek létszáma épphogy meghaladja a 100 főt.
1989-ig ki volt tiltva Izlandról a sör.
Néhány különleges étel: Hákarl nevű, rothadt cápahúsból készült étel, amelyet hat hónapig elásva érlelnek, hogy elérje a megfelelő feldolgozhatósági szintjét; hrútspungar, a savóban pácolt kos here lepénnyé alakítva; svid, a félbevágott juhfej pirítva, főzve, savanyú báránymell - bringukollar, göngyölt hús - lundabaggi, májas hurka - lifrarpylsa, véres hurka - blódmör, füstölt bárány - hangikjöt, szárított hal - hardfiskur, kenyérlepény - flatkökur.
Az italfogyasztást nem igazán kultiválják és csak szakboltokban vagy vendéglőkben lehet kapni, itt is rövid a nyitvatartási idő\árusítás. Ugyan a mennyiséget nem korlátozzák, de egyes esetekben az ital árától is meg lehet részegedni...
Élelmiszerüzletekben csak alkoholmentes sört árulnak.
Várható életkor 79 év (férfiak 77,1 év ; nők 80,9 év)
Extra: velünk együtt tagadták meg az IMF hitelt :)

2014.06.28

Ezen a napon 13:15 kor találkozó a Budapest (Ferihegy 2). Gép indulás Bristol-ba 14:15-kor, érkezés 15:55-kor. Szabad program másnap reggelig

2014.06.29

7:30 –kor indulás Bristolból, Reykjavík (Keflavik) reptérre, majd érkezés 9:20 perckor, ezt követően felvesszük az autót. A túránk során a szigetet az óramutató járásával ellentétesen, Délkelet felé indulva járjuk körbe. Keflavik az ország második legnagyobb kikötője is egyben. Neve egy 1300-ban keletkezett okiraton szerepel először, a skálholti püspökség tulajdona volt. A Vatnsnes múzeumban régi halászati szerszámokat és tárgyakat mutatnak be. Itt található uszoda, szálloda és kemping is. Keflavik gyakorlatilag összeépült a szomszédos Njardvíkkal, ahol jelentős halászati és halfeldolgozó központ létesült. Keflavikon található a katonai (NATO) és a polgári repülés központja is. Az utasforgalmi épület a 80-as évek elején épült, bank és vámmentes bolt is működik benne. A repülőtérről a főváros felé vezető út [41] a NATO bázis lakótelepe mellett halad el.

Első úticélunk a Kleifarvatn tó (előbb a [41], majd jobbra [42]) 50.4 km - 52 perc).

A Kleifarvatn-tó a legnagyobb tó a Reykjanes-félszigeten, Izland délnyugati részén található, nem messze a fővárostól Reykjavíktól. A tavat egy gyalogúton keresztül lehet elérni. A tó egy meleg vizű állóvíz, melyet a vulkáni utóműködés miatt feltörő hőforrások táplálnak. 2000-ben egy nagy földrengést követően a tó vízszintje elkezdett apadni és vízfelülete 20%-kal zsugorodott. A későbbiek során a hőforrások visszapótolták a tó vizét, amely újra a korábbi szinten van.

Ezt követően elindulunk Þingvellir Nemzeti Parkba. ([42] úton vissza megyünk a [417]-es útra és megpróbálunk arra menni jobbra egészen az [1]-es útig, ahol balra fordulunk, majd jobbra [431]-es, jobbra [435]-ös út -Időközben a elhaladunk a Nesjavellir geotermikus erőmű mellett-, majd ráhajtunk a [360]-as-ra balra és balról kerülve a Thingvallavatn tavat eljutunk a Thingvellir Nemzeti Parkba) 90 km - 1 óra 50 perc.

A Izland legnagyobb tavának víztükre 103 m magasan fekszik a tengerszint felett. A tó legmélyebb részén 114m. A vízfelületet két vulkáni kúpsziget töri meg - Sandey, Nasjaey - fokozva a látvány szépségét. Szinte elképzelhetetlenül gazdag a tó halban és a felszín alatti forrásaiból több ezer éve leszivárgott víz kristálytisztán kerül vissza a körforgásba.

Thingvellir (gyűlésmező): ez a hely sok szempontból is igen érdekes: egyrészt a korai viking leszármazottak, Izland államalapító klánjai itt tartották éves gyűlésüket, így ez volt a világ első parlamentje (930-tól). Odaállhatunk arra a pontra, ahonnan a törvényeket kikiáltották. Továbbá amitől minden természetbúvárnak végigfut a hátán a hideg: az eurázsiai és az észak-amerikai kőzetlemezek találkozása. Ez máshol az Atlanti-óceán mélyén húzódik, itt viszont a felszínen látható keskeny szurdokvölgyek és egy repedéshálózat formájában. A kontinensek távolodása folyamatos, néhol mérik a szemközti sziklafalak elmozdulását. Mielőtt elindulnánk az Almannagjá hasadékba, képzeletben toljuk össze a kettészakadt hegyet. Tökéletesen összeilleszthető. Valamikor egy nagy földmozgás választotta, húzta szét. A népgyűlésre - az Althingra - ezen a szurdokon át vonulhatunk be. A hely neve arra utal, hogy minden férfi, illetve ember részt vehetett az "országgyűlésen". Ahol most az izlandi zászló leng, az volt a Lögberg, a törvénydomb. Amikor visszamegyünk a hegyfalak között, elérjük az Öxarárfoss vízesést. Habzó, zuhogó vize igen szép.

Innen Geysir felé vesszük az utunkat. ([365]-ös, majd balra a [37]-es úton 61,3 km - 50 perc), de előtte még megállónk Laugarvatn. A hangulatos tó alkalmas csónakázásra, kornyéke táborozásra, grillsütésre, s ezzel a lehetőséggel egyre több reykjavíki él. Élmény itt a természetes szauna: egymás mellett van a föld termelte gőz és az északi hidegségű tó. Történelmi nevezetesség is a Vígdalaug meleg vízforrása, mert az első keresztények keresztelőhelye volt.

Haukadalurhoz érve - Sólyomvölgy - már közvetlen közelségben érezhetjük magunkat a gejzírekhez. A vidék jelenlegi arculata az 1294-es nagy földrengés során alakult ki. Az aktív gejzírek vidékét már messziről hirdeti a fel-felcsapó permetfelhő. Hallható a visszahulló víz csobbanása is.

Amikor megállunk a Geysir, minden gejzírek keresztanyja mellett, nem látunk mást, mint egy 18 m átmérőjű, kék vizű, nyugodt tavat. Kitörését ne várjuk, mert 1935 óta szunnyad.

A remélhetőleg csak tetszhalott (laug) Geysirtől néhány lépésnyire van a működő (hver) Strokkur, azaz Köpülő.

(Geysir-nél szedni fognak 2014-től 1000 koronát (kb. 1800 Ft-ot).) Feledhetetlen élmény mellette állva várni a kitörést, és mikor kitartásunkat siker koronázza, egy csillogó, világoskék kupolát látunk felboltozódni, majd kilövellni. A gőzt a szél elröpíti, mi pedig várhatjuk a következő kitörést. A víz valóban forró, egy instant leveshez is tökéletesen megfelel. Hozzávetőlegesen 10-12 percenként csap fel 15-18 m magasra.

A nap megkoronázásaként néhány perc alatt átgurulunk a Gülfoss-hoz, az Arany-vízeséshez. (Innen már csak 10 km a [35]-ös úton). Ez a Hvíta folyó zuhataga. Valamikor hatalmas belső erők mozgatták meg a sziklakérget és a meder három lépcsőre töredezett. Az első kettő együttesen akkora, mint a harmadik önmagában. A felső törésvonalak lejtősek, ezeken csak lebukik a víz. Ezután hirtelen irányt kell változtatnia a folyónak - majdnem derékszögben - mert a kéregmozgás emelt gátat elé. Az élesen elkanyarodó meder jóval keskenyebb, mint a felső, így a vízszint megemelkedik, az áramlás felgyorsul. Rohanva éri el a harmadik lépcsőt, s innen meredeken, 32 m-es mélységbe zúdul le a víztömeg. Gyakran szivárvány látható a vízesés felett.

Izland egyik legszebb vízesése, egy 2,5 km hosszú, 70 méter mély kanyonban, a Hvítában folyik tovább. Mind a hangja, mind a látványa, és a mérete is lenyűgöző. Az úgynevezett Arany-kör bejárása után, amikor nyugovóra térünk lesz miről álmodni.

Sok energiával rendelkező emberek figyelmébe ajánlom kiegészítő programként (szállás elfoglalása után):

Folytatjuk utunkat a Sandvatn tó és a Hagavatn tó [F335] irányába, ezt követően pedig a Hveravellir geotermikus terület megtekintése, ami a sziget egyik legrejtettebb mégis talán a legszebb geotermikus területe.

Hveradalir - GPS: 64.633333,-19.283333

Geotermikus környék a híres Hveravellir és a Kerlingafjöll hegy környékén a sziget belső részében. Ez a hely hasonló a Landmannalaugar-hoz.

2014.06.30

Visszaindulva Reykholton keresztül a következő úticél:

Kerið - 3000 éves, az országúttól csak néhány lépés az 55m mély szabályos kráter és krátertó. Tavának türkiz színe és a meredek parton megkapaszkodó növényi élet barátságossá varázsolja.

Utunkat kicsit izgalmasabbá téve Hjálparfoss - "sziámi iker" vízesés felé kanyarodunk, hogy meg tudjuk közelíteni Landmannlaugart.

Amennyiben időnk engedi, úgy kitérhetünk Haifoss felé is, ahol egy karcsú 122 méter vízoszlop fogad bennünket, mely egyben a sziget második legmagasabb vízesése.

Selfosst ugyan kikerüljük így, de jó tudni, hogy a déli part legnagyobb városa (4000 lakos). Az országnak ez a legtermékenyebb területe, itt találhatóak a legnagyobb gazdaságok, ezért Selfoss lett a tejipar központja. A város látnivalója a képzőművészeti kiállítás és a határában lévő vízesés.

Ha terepjáróval vagyunk, a Heklától a legegyszerűbb megközelíteni az egyik fő izlandi látványosságot, a Landmannalaugart. Reményeink szerint az [F225]-ös úton, de ha esetleg ez le lenne zárva, akkor Észak felől az [F208]-as úton tehetünk egy kisebb kerülőt.

A Hekla északi oldalánál térjünk el nyugat felé a lakatlan felföldi tájon. Landmannalaugar riolithegyei zöld, sárga, vörös, szürke, rózsaszín színekben pompáznak. A fekete (obszidián) lávamezőt hófoltok takarják, sok helyen gőz tör fel. A kemping melletti természetes medencét hidegvizű patak és hőforrás is táplálja. (A strandolóknak jól kell elhelyezkedniük) Sokak szerint ez az izlandi élmények élménye. A terület védett.

Megpróbálunk feljutni a vadregényes Ljotipollur krátertó peremére, ahonnan pompás kilátás tárul az utazó szeme elé, Gyalogtúrát is tehetünk a színes riolit hegyláncok által körbezárt fekete lávafolyamon egészen az aktív utóvulkáni működés színhelyéig (kénes gázok, színeződések).

A környéken rengeteg a látnivaló, mint például az Eldgjá és az Ófaerufoss, így inkább a helyi viszonyok és az idő határozza meg majd az ottani időtöltést, s ezek után vesszük célba aznapi szállásunkat.

2014.07.01

Pát szót a környékről:

Hella (mezőgazdasági város) mellé érve már jó idő esetén látszik a Hekla. Aki nem éri be a leghíresebb izlandi vulkán távoli látványával, kanyarodjon a közelébe vivő, északkeleti irányú mellékútra [268].
A Hekla gyakran tör ki, ragadványneve a pokol kapuja. Gyakori kitöréseit moraj és dübörgés előzi meg, majd megállíthatatlanul ömlik az alvilág felszínre küldött tüze. Az első feljegyzés a Hekla pokláról 1104-ből származik, legutóbbi kitörése 2000-ben volt. Jelenleg 1491 m magas. Kitörései alkalmával önmagát építi, 1947-ben például 40m-nyi kőzetet szedett fel önmagára. A magas hőfokú, rendkívül híg kőzetolvadék a felszínt elérve gáztartalmát elveszíti, majd gyorsan szétterül. Először a mélyedéseket, a völgyeket tölti fel, elegyengeti a tájat. Ezt követően lapos kúpokat vagy pajzsokat hoz létre a tetején. Ez a kőhalmaz ránehezedik a kráterkürtőre, és a következő kitörés kezdetén a magma képtelen a szokásos úton-módon a felszínre jutni. Az eltömődött kiömlőnyílás alatt annyira fokozódik a magma nyomása, hogy a hegy középső részét felboltozza. Robbanás következik be, és óriási hamutömeg repül szét, még a láva áradata előtt. A Hekla lankás hegy, s nem is gondolnánk, milyen nehéz feljutni a tetejére. A laza, salakos hegyoldalon küzdelmes az út.

Reggel elindulunk a helyiek egyik kedvenc kirándulóhelyére:

Seljalandfoss – ahol, izgalmas képeket készíthetünk arról, milyen egy vízesés hátulról - itt ugyanis mögé lehet kerülni. Izlandon ez az egyetlen hely, ahol a nők is megkérhetik a vízesés mögött a férfiak kezét.

Az [F249] –es úton (ha van terepjáró) Észak felől megkerüljük az Eyjafjallajökullt, s eljutunk Godaland Thórsmörk régióba, ahol ugyancsak el tudunk tölteni pár órát a természetben.

Visszatérve a főútra Seljavillirnél [1] à [242] a sziklák közé meleg vizű tavacska ékelődött. Vizét a kirándulóhely könnyebben megközelíthető uszodájába vezetik. A gleccser táplálja a Seljalandfoss vízesést, mely 40 métert „repül” a levegőben, mire újra földet ér.

A déli part következő látnivalója a Skógafoss, gyönyörű 60 méter magas széles vízfüggöny. Barátságos környezete miatt is kedvelt kirándulóhely. A falu neve Skógar, itt értékes néprajzi múzeumot rendeztek be.

A főút immáron délről az 1666m magas Eyjafjallajökull mellett halad tovább. A jég alatt egy aktív vulkán található. A vulkán 2010-es kitörése megbénította a légi közlekedést Európa és az Atlanti-óceán északi része fölött. A jégmező korábban közvetlenül a tenger partján volt, de a vulkáni aktivitás és a jég által felhalmozott hordalék hatására a part ma a hegytől mintegy öt-tíz kilométerre délre található. Az egykori tengerpart nyomait őrzik a hátrahagyott sziklák. A jégmező déli előterében számos vízesés van; közülük a leghíresebb a Skógafoss. A környéken több barlangot lehet találni, közülük a Hrútshellir és a Paradísarhellir a legismertebb. Ez utóbbi a legenda szerint útonállók búvóhelye volt a középkorban.

Dyrhólaey szikla egy diadalív alakú, az óceánba mélyen benyúló szikla. A víz marta ki a kőnyelv közepén a szép ívű nyílást, a kaput. Földrajzilag ez Izland legdélebbi pontja 63°23’4’’. Itt is gazdag a madárvilág, a költés idején több gyalogutat is lezárnak, hogy biztosítsák a háborítatlan körülményeket.

Tovább haladva Vik fekete homokos tengerpartjához érünk (Reynisfjall, Reynisdrangar, Reynisfjara), rengeteg itt vízi madár és páratlan élményt nyújt ez a partszakasz.

E helyek közelében fekszik Reynishverfisvegur is, mely bazaltszikláiról és barlangjáról híres. (szállásunk mellett)

2014.07.02

A vidék háttere a Myrdalskjökull, a 700 négyzetkilométeres jégmező. Területe csak a negyedik legnagyobb, s csúcsa sem tör az egekbe, 1480 m magas. Mégis rejt valami rendkívülit. A Katla vulkán ez, amelynek „szokásai vannak”. Periodikusan 70-80 évente kel életre. Utoljára 1918-ban volt aktív, erre az öregek még emlékeznek is. Valószínű, hogy még évszázadunkban ismét jelentkezik. Leírások örökítették meg a Katla sajátos kitörési módját: a vulkán fölött lévő jégtömeg gőzzé válik. Napokig – hetekig lebeg a hatalmas gőzbomba. Először fehér, majd egyre sötétül, ahogyan a vulkanikus anyagok keverednek a gőzhöz. A félelmetes, pusztító szakasz akkor következik be, amikor csökken a vulkán ereje. Megindul a gőz, hamu és salak együttes lecsapódása. Forró sáráradat önti el a hegyoldalt, hirtelen módon tarolva le mindent. Ennek a folyékony anyagnak a mennyisége nagyobb, mint az Amazonas torkolatánál lévő víz.

Kirkjubæjarklaustur (mondd ki ha tudod, kapsz egy csokit – röv. Klaustur) egy történelmi nevezetesség helyszíne, melyről geológiai képződményt – Kirkjugólf (Templompadló) – is elneveztek. A Laki 1793. június 8án éledt fel, s a falut július 20-án közelítette meg a láva. A templomba menekült emberek az Úrhoz könyörögtek. Jón Steingrímsson lelkész szavaival, hitének erejével tartotta bennük a reményt. S egyszer azt vették észre, hogy nem messze a templomtól a láva megállt. Ezt a helyet Eldmessutangi-nak nevezik. Az új templomot a katasztrófa 200. évfordulóján szentelték fel.
Ha terepjáróval vagyunk, a főútról észak felé letérve, 40km-es út után érjük el a Laki hasadékvulkán 25km hosszan sorjádzó, száznál több kráterét (Lakagígar). Az 1783-84-es kitörés Izland történelmének legnagyobb katasztrófáját okozta. A vidék rücskös, repedezett. Ilyen kitörés talán azóta sem volt a világon. 12 köbkilóméter láva és hamu ömlött ki egyszerre. 565 négyzetkilométert borított be a sziget legtermékenyebb vidékén, amely azóta sem művelhető. Ám a Laki alattomos is. Mérgező gázai elől nem volt menekvés, a szél nagy területen hordta szét ezeket. Hatalmas távolságokra elsodródott a vulkáni hamu is. Olyan sötétséget teremtett, hogy jelentős területen a halászat is megbénult, a halászok kis bárkáikkal nem merészkedtek ki az óceánra. Lakit elhagyva visszatérünk az [1] útra s pár km után máris láthatjuk Lómagnúpurt.

Lómagnúpur, egy 688 méter magas , meredek, hirtelen emelkedő, lapos tetejű hegy, a festők kedvelt témája.

Az [1] úton haladva egymás után előbb a Skaftafell majd az Öraefajökull csúcsait láthatjuk. Előbbi környékén nemzeti parkot alakítottak ki 1967-ben. Itt gleccserek – Skaftafellsjökull, Skeidarárjökull – ölelésében dús vegetációt találunk.

Az Öraefajökull feltartóztatja a keleti szele, és a Golf-áramlat is különösen kegyes a vidékhez.
A Skaftafell megér egy néhány napos megállást (már ha van rá idő). A kemping komfortos, a séta- és túraútvonalak jól jelzettek. A növényvilág igen gazdag. A hegyoldalakat 250m magasságig ligetes nyírfaerdők borítják. Az erdőhatár felett törmelékhalmokra és mocsarakra jellemző növényvilág terjeszkedik mintegy 600m-es magasságig. A ritkuló mocsári nyírfát fokozatosan a sarki nyír váltja fel. 700 m felett már leginkább kopárság várja a nézelődőket. Itt található még egy a Földön egyedülálló látványt nyújtó jégbarlang is. Kár lenne kihagyni.

A Svartifoss (Black waterfall) vízesés gyönyörű látvány. Hátterét varázslatos, szabályos fekete bazalt oszlopok alkotják. Egy nagy-nagy orgona megfordított sípjai előtt állunk. Nem minden oszlop ér végig a 10m-es szakadékon. A legtöbbje feléig, esetleg harmadáig, vagy még addig sem; a bazaltoszlopok valósággal függenek a levegőben. Ennek az a következménye, hogy a vízfüggöny mögött át lehet menni.

A Skaftafellsjökull lábához könnyű, rövid sétával lehet eljutni. Egy másik útvonalon felülről csodálhatjuk meg a gleccser fantasztikus színeit és formáit.
A park bármely magaslatáról jól lehet látni Ingólfshöfdi sziklavonulatát. A hely történelmi nevezetessége, hogy itt kötött ki először az országalapító Ingólfur Arnarson, mai látványossága azonban a népes madárkolónia.

Öraefajökull-ból (következő hegy utunk mentén) emelkedik Izland legmagasabb pontja, a 2119m-es Hvannadalshnúkur.

Az út mentén látható a Vatnajökull, Európa legnagyobb összefüggő jégmezeje (8456 négyzetkilométer). Átlagosan 400m vastag a jégtakaró, de vannak helyek, ahol az 1000 m-t is eléri.

Széléről gleccsernyúlványok haladnak lefelé, útközben elvéreznek, vízzé válnak újra. Egyes helyeken Breidárlón, Jökulsárlón -, a moréna halmok tavakká duzzasztották fel a folyók torkolatvidékét, és itt úszó jéghegyek is találhatók.

Fjallasárlón - GPS: 64.018611,-16.385

Egy újabb geotermikus lagúna Dél – DNy Izlandon. Nem túl nagy de gyönyörű, akárcsak a hires Jökulsárlón, mely innen 11 km-re helyezkedik el K-ÉK irányban..

Jökulsarlón tava a látogatottabb, mert ott mód nyílik a jéghegyek között motoros hajóról gyönyörködni a tájban. Az északi sarkvidéken tett hajóúthoz hasonlító élményt vétek volna elmulasztani! Sok kérdésre választ kaphatunk: miért kék az egyik jéghegy, miért fehér a másik? Tényleg 1000 éves jeget foghatunk a kezünkbe? Mit jelent az, hogy ez a legmélyebb gleccser?

A jéghegynek csak a csúcsa mutatkozik meg, legnagyobb része a víz alatt rejtőzik. Megteheti, a Jökulsárlón 160m mélységű tó. A gigantikus bizarr formájú jégcsúcsok mozgása szemmel nem észlelhető. A kisebbek a visszahúzódó dagállyal lassan úsznak végcéljuk, az óceán felé. A hidegen szikrázó nap fokozza a jégkristályok fényjátékát. Megszámolhatatlan árnyalata van itt a színeknek.

Kalfafellsdalur - GPS: 64.220556,-16.030278

Tovább haladva É-ÉK irányban pár km-re egy völgyhöz érünk mely a Jökulsárlón jeges lagúna és Höfn város között helyezkedik el.

Höfn - GPS: 64.255959,-15.20759

Mintegy 80 km-re Jökulsárlón-tól É-ÉK-re található egy halászfalu a gyönyörű Hornafjörður kikötőben (itt repülőtér is van), ahol festői kilátás tárul elénk a Vatnajökull gleccserre.

Höfn partjait sziklapad veszi körül, amelyen keskeny bejárat van. Itt módosulhatnak az áramlási viszonyok, és a halászhajók a révbe vezetéshez jó navigációs ismeretek szükségesek. Nem véletlen, hogy közvetlenül a tengerparton emlékmű áll a tenger áldozatainak tiszteletére, Helgi Gíslason alkotása. A szobor alakokban egyaránt megtestesül a remény és a gyász.
Szívesen látogatnak ide a geológusok is a ritka vulkanikus és gleccserkövek, valamint a különleges opál és jáspis kedvéért. Az ornitológusok is felkeresik, hogy viselkedéstani megfigyeléseket végezzenek a költöző madarakról, amikor hosszú útjuk után először megpihenhetnek a szárazföldön a csapzott, fáradt vándorok.
A várostól északra fekvő Almannaskard hegyszorosból több kisebb gleccsere nyílik kilátás a Vatnajökull keleti oldalán: Hoffellsjökull, Fláajökull, Heinabersjökull. A merészebb (tehetősebb) turisták gleccsertúrán is részt vehetnek.

Höfn-t elhagyva mintegy 160 km múlva pillanthatjuk meg az első fjordot a keleti parton Breiðdalsvík előtt , s rögtön tovább autókázva eljutunk Seydisfjördurba, útközben elhaladunk kiváló lazacfogó helyek mellett. Ezen a környéken a tengerpart jellegzetes látványai a halszárítók. Évekkel ezelőtt még valósággal körbekerítették az országot a halszárító ágasok, amelyeken a megtisztított halak himbálóztak. Ma többnyire halfejeket szárítanak, ezeket Afrikába exportálják, vagy őrölve, hallisztként értékesítik.

Seyðisfjörður - GPS: 65.260727,-14.001169

A Seyðisfjörður nevű kis falucska az ugyanazon nevű mély és látványos fjordban helyezkedik el a sziget K-ÉK-i részén. Heti rendszerességgel érkezik hajójárat Dániából ide a Feröer-szigetek érintésével (Norönna komphajó).

2014.07.03

Az északi részen már az időjárás merőben más, mint a délebbi régiókban. Csapadék alig van, kevésbé felhős és mivel közelebb kerülünk a sarkkörhöz, az éjszakai világosság is feltűnőbb, így utazásunk idején várhatóan természetes fénynél lehet olvasgatni akár éjfélkor is a szabad ég alatt.

Az [1] út mentén bal kéz felől (a Felföld felőli oldalon ) közeledve látható a különösen szép 1682 m magas Herðubreið. Még ha felföldi túrára készülünk is, jobb innen gyönyörködni a hegyben. Közelről nem is látjuk teljes pompájában szabályos alakját – a rokokó abroncsszoknyát. A Badacsony formájú tipikus tábláshegy jég alatt született.

Detifoss: Európa legnagyobb vízhozamú vízesése.

A tajtékzó szürke gleccserfolyó az olvadás mértékétől függően másodpercenként 200-500 köbméter vizet szállít. Ezt a hatalmas víztömeget ejti le a 44 m magasságból. Itt szembesülünk az energia látható formájával, s az ember megtapasztalhatja saját kicsinységét a természettel szemben.
Tegyünk egy sétát a kanyon mentén: a meredek partvonal szépen mutatja be a földkéreg szerkezetét.

Visszatérve a főútra [1] a Hrössaborg kráter látjuk bal kéz felől:

Hrossaborg egy közel 10.000 éves kráter, mely nem kap túl nagy publicitást, de annál szebb. Méretét tekintve ma már csak 40 méter magas és közel 500 méter széles, mely a természeti erők behatásának köszönhető. Egy masszív robbanás következtében alakult ki ez a majdnem szabályos kürtő a maga érdekes formájával. Koordináták: 65°36'56"N 16°15'38"W

Krafla – a főúttól 7 km-re kezdődik. Először csőkígyókat, gőzoszlopokat pillantunk meg – erőmű dolgozik itt a föld melegével. Azután minden csupa-csupa fekete kő. A vidék időszámításunk kezdete körüli vulkanikus tevékenységére tudományos bizonyítékok vannak. Majd csaknem kétezer esztendős nyugalom következett. 1724. május 17-én egy földrengés után a hasadékok kinyíltak, és hatalmas erejű robbanással kilökték magukból a tüzes tuskókat, a forró salakot és a hamut. Több mint 10 km-es körzetben befeketítette a vidéket ez a valószínűleg rövid ideig tartó vulkántombolás.

Eggert Ólafsson 1752-ben kelt leírásából ismert, hogy majd harminc év után a kráter még bűzös gőzöket, gázokat böfögött fel, így egy homályos, így egy homályos, ködös, félelmetes mélyedésről számolt be. Közel kétszáz esztendő kellett ahhoz, hogy csökkenjen a belső hév, és smaragdzöld színű vízzel teljék meg a 33 m mély kráter. Ez a Víti, jelentése: pokol. A tó partja olyannyira szabályos fordított kúp, hogy szinte látjuk víz alatti csúcsát, követve a kráter vonalát.

Meglehetősen meredek a levezető út. Valójában hasonló jelenik meg előttünk, mint ami Námaskardnál, csak kicsiben. Amíg ott üstökről beszélünk, itt tálakról, lábasokról, csuprokról beszélhetünk. Az egyikben rotyog a forró víz, a másikban pöfög a lekvárszerű sár. A kis mélyedések közel vannak egymáshoz, így egyben látjuk az alvilági „konyhát”.

A Krafla térsége alatt kb. 3000 m mélyben üregrendszer van, ahol áramlik, mozog a bazalt magma. A jelenségre már a múlt században is felfigyeltek, ám a látható bizonyíték, a kitörés csak 1975-ben következett be. Amikor a magma kamra telítődik, fokozatosan megemeli a felszínt. Ez napi 7-10 mm, ami igen nagy sebesség. A viszonylag vékony, szilárd burok mintegy méternyi emelkedést bír el, utána rugalmassága véget ér. 1975-től többször megrepedt a felszíni kőzet, s kitört a vulkán. Az izzó láva-szökőkutak több kilométer hosszú sora lélegzetelállító látvány. Az 1984-es kitörés után 10 évvel még gőzölgő Leirjnjúkur-lávamezőn tett séta feledhetetlen élmény.

Egyszer véletlenül következett be a vulkánkitörés. Fúrást végeztek, s hirtelen bugyogni kezdett felfelé a bazaltolvadék. Nagy felszíni átalakulásokat nem eredményezett a „mesterséges vulkán” – 3 tonna bazaltsalak – de a kitörés híre bejárta a világsajtót.

Namafjall barlang - a lávamezőkön egymáshoz közel két vizes barlang is van, amelyek a 60-as években még fürdőző kirándulóktól voltak hangosak. Mostanra 60 Celsius-ra melegedett fel a vizük, így fürdésről szó sem lehet. Izlandon számolni kell azzal, hogy egy-két évtized is földtörténeti idő lehet. (Itt forgatták anno a Majmok bolygója c. film egyes jeleneteit.)

Utunkat a Myvatn tó felé vesszük – 37 km² területű nyugodt felületű tó 278 m magasan fekszik a tenger szintje felett.

Izland negyedik legnagyobb tava a többihez viszonyítva sekély, átlagosan 4-5 m. A tó a vulkáni régió része. Mintegy 3500 évvel ezelőtt a Ketildyngja vulkán híg, bazalt lávája 330 km² felületet borított el, részben elzárta a terület vízfolyását, így keletkezett a Myvatn.
Vagy 2000 évvel ezelőtt a keleti parton hasadékok képződtek, és ismét híg láva ömlött szét. A tóba beömlő, megdermedt láva bizarr sziklák, tuskók, oszlopok, jellegzetes alakú szigetek és félszigetek sokaságával egyedülálló tájat hozott létre. A tó környéke ma is vulkanikusan aktív. A nagy tápanyagbőség – a sok szúnyoglárva (Myvatn = Szúnyogtó) – következtében igen gazdag madárvilág alakult ki. Nyári hónapokban a vízimadarak tízezrei népesítik be a kis szigeteket és a kopár partokat. Ez a tó Izland legfontosabb pisztrángos tava, évente mintegy 20 tonnát fognak ki, közöttük gyakran óriások is horogra akadnak.

Namaskard – szemmel áttekinthető, ám ésszel szinte felfoghatatlan mező. Mielőtt rátérnénk az „alvilág” földfelszíni útjaira, olvassuk el a többnyelvű figyelmeztető táblát. Nem kell megriadni a veszélyektől, de meg kell fogadni a figyelmeztetést.

„Belzebúb műhelyében” járunk. Az itt található jelenséget úgy magyarázzák, hogy a felszín közelében egy hatalmas magkamra fészkel. Ennek a hője felmelegíti a talajvizet, az gőzzé válva keres magának egy hasadékot, repedést, kürtőt, és megjelenik a felszínen. Közben magával ragad több ásványi anyagot, amellyel a hideg levegőn színes, robosztus kúpokat vagy csipkefinoman szétterülő mintázatokat alkot. A nagy mennyiségű gőz gyorsan iparkodik a felszínre. Az egyik hasadéknál fütyülő hangot, a másiknál szuszogót, a harmadiknál hajódudát utánoz. Leglátványosabbak az iszapfortyogók, az iszappal, sárral telt üstszerű medencék. A különböző sűrűségű, szürke, füstölgő masszát a felfelé törekvő gőz mozgatja. Néha megemeli az üst tartalmát, majd áttöri a sárkupolát, amely nehézkesen visszatoccsan. Vannak olyan üregek, ahol a gőz örvénylésre kényszeríti az iszapot.

Grotagja - egyrészt egy barlangi meleg vizű tó, másrészt felette egy méretes hasadék is található.

Hverfjall kráter mászás – a tó keleti partján lévő kb. 6000 éves kráter. A gázszegény bazaltolvadék érintkezésbe kerülhetett a mélységi talajvízzel, robbanás jött létre, és ez alakította ki a 150m magas, 1000 m széles hamugyűrűt. Ez a robbanás olyan heves lehetett, hogy néhány nap, vagy akár néhány óra alatt épülhetett fel a hatalmas kráterfal.

Dimmuborgir (sötétvár) , félelmetesen hangzik, és a látvány valóban nem barátságos. Az időszámításunk kezdete körüli időkben öklendezte fel ezeket a hatalmas, fekete lávahalmokat a föld gyomra. A tűzforró anyag sűrű volt, nem folyt szét, és falszerűen, bástyaformában szilárdult meg. Innen kapta a „vár” nevet, ám hadászati célra sohasem használták. „Templom” is van, megdöbbentő szabályos, természet alkotta gótikus, bazalt kúpív.

Különösen tiszta időben – ilyenkor hatalmas távolságokra lehet ellátni Izlandon – érdemes megmászni az egyik várfokot, hogy széttekintsünk a vad, végtelen kővidékre. Az élet már megvetette lábát a meredélyek tövében, nemcsak szerény zuzmók és mohák, hanem apró cserjék formájában is.
Akármilyen rövid túrát is teszünk, Dimmuborgirban feltétlenül ügyelnünk kell a kisebb-nagyobb hasadékokra. Sok van belőlük. Olyan alattomosan helyezkednek el egy-egy bokor fedezékében, hogy könnyen beszorulhat a lábfej.

Stakhólstjörn környékén a turisták az „álkráterek” miatt állnak meg. Itt találhatóak a legnagyobb számban és méretben ezek a szép természeti képződmények. Alakjuk megtévesztően hasonlít az igazi kráterekhez, ám ezekből sohasem folyt láva, hiszen nincs alattuk kiömlő csatorna. Hogyan keletkeztek hát? A tudósok századunk közepéig nem tudják megmagyarázni. A mai ismeretek szerint az izzó láva és a vizes altalaj érintkezésekor fejlődő gőz lávabuborékokat fújt, amelyek később lelapultak. Kellemes sétát lehet tenni közöttük, sőt bennük is. A tó környékén mintegy 1000 ilyen „pszeudokráter” van. A Skútustadir mellettiek a legnagyobbak és leglátványosabbak.

Godafoss, Akureyeri mellett helyezkedik el. A Skjálfandafljót gleccserfolyó átszeli a Felföld lávamezejét, s ezen a helyen tízméteres magasságból zúdul alá a víztömeg. Izland vízesései közül a Godafoss magassága a rangsorban hátul van, ám az óriási vízmennyiség olyan erőt sugároz, olyan látványt nyújt, hogy a legszebbek és a leglátogatottabbak egyikévé teszi.

Akureyri – Izland második legnagyobb városa. A 17000 lakosú nyugodt város, szép kikötővel és rengeteg üzlettel, kávézóval várja a turistákat. A város legmagasabb épülete az Akureyrarkirkja, ajánlatos közelebb menni hozzá, bár ez 112 lépcsőfokot jelent. A templom ólombetétes, színes rózsaablakainak nagy része Angliából való a Coventry katedrálisból, melyet a háborúban lebombáztak. A városban tett séta során mindenképp érdemes ellátogatni a botanikus kertbe és a vikingkori sírmaradványokat felvonultató Akureyri Múzeumba (Náttúrugripasafnid – Hafnarstraeti 81).Ha igazi városi sétát szeretnénk, akkor a Hafnarstraetit (Kikötő utca) járjuk végig. Az utca 11-es számú háza a város legrégebbi épülete, 1795-ben építette egy dán kereskedő. A főtérnél a szálloda homlokzatán feltűnik egy nagy betűkkel kiírt mozaikszó: KEA. Ez a rövidítése az 1896-ban Akureyriben alakult termelési és értékesítési szövetkezetnek. A város nevezetes dísze a Listigardurinn, a Botanikus Kert. Az (akkor) alig 2000 lélekszámú város 1912-ben kezdett a park kialakításához, azzal a szándékkal, hogy összegyűjtik a környék növényeit. A város szívében elterülő park egész nyáron át (ingyenesen) látogatható. Kb 50 km-re észak felé szoktak az emberek elvándorolni megnézni az éjféli napot, ahol két kilátóhely is várja az érdeklődőket (Múlagöng vagy Ólafsfjardarmúli) Dalvíktól északra kicsit.

Hlidarfjall sípálya, csupán érdekességként, Akureyritől nyugatra található egy sífelvonókkal kiépített sípálya, mely szezonban (novembertől májusig) kitűnően síelhető a helyiek örömére. A sí központba naponta többször indul buszjárat a felvonókhoz.

2014.07.04

Húsavik a 2500 lakosú város érdekessége az 1907-ben épült fatemplom, Izland legnagyobb fatemploma. Belül érdemes megnézni a mestermunkát, a fa illesztéseit, ácsolatait. Ez a kisváros Izland elsőszámú bálnaleső városa. Nyári időszakban naponta több túra is indul a kikötőből. A bálnamegfigyelésre szakosodott hajók igen jó aránnyal találnak tengeri emlősöket, nagy élmény látni ezeket a hatalmas állatokat. Akinek inkább sétához van kedve, menetrendszerinti komppal negyed óra alatt átkelhet Hrísey-re, és a turistaúton eljuthat azokhoz a sziklákhoz, ahol madarak sokasága él, és közben találkozhatunk a letűnt évszázadokat idéző halszárítókkal is. Ezekben a hazai kukoricatároló górékra emlékeztető építményekben, a tengeri sós levegőn szárítva tartósítják a felkötött halakat.
A városban található egy bálnamúzeum is. Ha elég óvatosak vagyunk és egy kis szerencsénk is van , akkor még fókákkal is találkozhatunk.

Bálnales:

http://www.northsailing.is/home/

http://www.gentlegiants.is/home/

Húsaviktól 20 km-re keletre [85] Ásbyrginél meg lehet állni egy kirándulásra, ha van idő rá. A 60-100 m magas, patkó alakú, meredek sziklafal a monda szerint Ódinn nyolclábú lovának nyoma. Van racionálisabb magyarázata is a ritka természeti képződménynek: a folyó vájta ki, egy hatalmas gleccseráradás (hlaup) vizét vezetve Észak felé a Vatnajökullból.
Ezen a területen élmény a séta. Felderít a zöld növényzet jó ideje nélkülözött látványa, madarak telepedtek meg a fal apró zugaiban, s rengeteg kis ér zuhan alá a mélybe.

2014.07.05

Glaumbaer a tőzegházépítészet legszebb példája. A tőzeg jelentős építőanyag volt Izlandon: ebből volt elegendő, és helyettesítette a rendkívül értékes fát. Könnyen alakítható, kezelhető, kiváló hőszigetelő. A ma már múzeumnak használt épületegyüttes története a 18. századra nyúlik vissza. Végleges képét a 19. században nyerte el, s még a 20. században is használták. Az épület 16 db fából készült, tőzegburkolatú helységből áll, s ezek egy központi folyosóval vannak összekötve. A központi helyet egy nagyszoba foglalja el.

Ha nincs terepjáró, akkor gyalog érdemes megközelíteni a következő úticélt a 938 m magas Strútur hegyet. A hegy kialudt vulkán, mely világhírű lávabarlangot rejt. Ez valójában a lávafolyam belsejében képződött alagút, bizarr-szép formákban megdermedt lávadarabokkal. A Surtshellir hossza 1970 m, a közelében lévő Stefánshellir 1520 m hosszú. Ezeket már a 10. században ismerték mert a honfoglalást leíró Landnámabók is említi.

Mellette helyezkedik el a Barnafoss vízesés. Számos izlandi népmese hozható kapcsolatba a Barnafoss vízeséssel. Ezek egyike két kisfiúról szól, akik a közeli Hraunsás farmról jöttek ide, amikor földműves szüleik otthon hagyták őket, mert istentiszteletre mentek. A fiúknak megmondták, hogy maradjanak otthon, de ők unatkoztak otthon, ezért úgy döntöttek, hogy szüleik után erednek. Hogy lerövidítsék az utat, a vízesés felett akkoriban még átívelő természetes kőhíd felé vették az irányt, hogy azon átkelve jussanak el szüleikhez. Amikor megpróbáltak átmászni a kőhídon, akkor mindketten megszédültek és lezuhantak a mélybe és meghaltak. Mikor édesanyjuk hazaért és rájött, hogy mi történt egy varázsigét mormolt el, amely lehetővé tette, hogy senki emberfia többet át ne kelhessen a hídon. A kőhíd egy nem sokkal ezután jött földrengés következtében összeomlott, így váltva valóra a varázsige hatását. A Skjalfandafljot folyón egy másik vízesés is található a közeli elhagyatott Barnafjell farm közelében. A folyó innentől egy szűk 100 méter mély kanyonban folytatja útját. A legendák szerint egy fiatal és bátor ember egyszer a kanyon legszűkebb pontjánál vetette bele magát a vízbe. A hosszabb 0 fok alatti időjárási helyzetek során telente gyakran előfordul, hogy jéghíd keletkezik a folyó felett a sziklafalakra fagyó vízpermet következtében. Ezt a folyamatot időnként kötél kifüggesztésével is elő szokták segíteni. Az így keletkező jéghídon a folyó két ága közt elhelyezkedő Thingey-szigetről szoktak birkanyájakat átterelni.

A Vídgelmir felfedezése újabb keletű; a hatalmas barlang (1585 m, 148 000 köbméter) belsejében felgyűlt a hó és a jég.

Glymur 70 km-re Reykjavíktól az ország legmagasabb vízesése. Vize 200 m magasból hull alá, de csak azok láthatják, akik komoly gyalogtúrára szánják el magukat, ugyanis hegyi ösvény vezet hozzá.
A vízesés a Hvalfjördur fjordba torkollik végül, mely 30 km hosszú és 200 m mély, jól hajózható. Bár a Bálna-fjord elnevezés régebbi eredetű, itt működött a bálnafeldolgozó állomás, mielőtt Izland csatlakozott a bálnák kilövését korlátozó egyezményhez. Helyét a bálnazsír tárolására használt tartályok jelzik. Nemcsak bálnavadászhajók, hadihajók kikötőjéül is szolgált a fjord: a II. világháborúban az angol és amerikai hadihajók bázisa volt. A hegyoldalban látható hatalmas üzemanyagtartályok rendeltetése ma is változatlan.

2014.07.06

Reykjavík – Európa legészakiabb fővárosa, melynek gyökerei 1100 évesek. A hajós szemek 874-ben fedezték fel a „Füstölgő Öblöt”.

Sétálásra és a helyi életérzés elsajátítására a Laugarvegur utca az óváros és a kikötő környéke ajánlott. A klasszikus értelemben vett óváros konkrétan a kikötő, az Adalstraeti a Tjörnin-tó és a Laekjargata által határolt terület.

A történelmi idők nyomán haladva a Vesturgata 2. számú házánál, a régi városkapun lépünk be Reykjavíkba. A ház – Geysishús – 1850-ből való. Szépen helyreállították eredeti állapota szerint ezt a múlt századi kereskedőházat. Aki látni szeretné, hogy hogyan lett kicsi faluból a hely fővárossá, tekintse meg az itteni állandó kiállítást. Itt van az Izlandi Kézműipari Központ is.
A városkapu mellett – kívül – egy ház, a Fálkahúsid tetején fából faragott sólymok ülnek, mintha vadászlesen lennének. Annak emlékére helyezték ide a madárszobrokat, hogy hajdanán a dán királyok szívesen ajándékoztak sólymot a méltóságoknak.

Amikor az Adalstraetin vagyunk, meglepődünk, hogy a főutcán járunk. A kép nem ezt mutatja. Az Ingólfur Arnarson járta ösvényen alakult ki a későbbi főutca.

A 10. számú ház Reykjavík legrégebbi épülete, 1730-ból. Mai külsejét többszöri átépítés után nyerte el.
Az Adalstraeti kiszélesedik, kis térben végződik, és itt áll Skúli Magnússon szobra. A műhelytulajdonos kereskedőt úgy is emlegetik, mint Reykjavík atyját, mert tevékenységével sokban hozzájárult, hogy Reykjavík megkapja a dán királytól a városi kiváltságokat.

A tér másik nevezetessége, hogy 1790-ben itt kísérelték meg az első park kialakítását. A próbálkozás élő bizonyítéka az a három fa, amit 1894-ben ültettek. Ezek a város legidősebb fái.
Az Adalstraeti és a Kirkjustraeti sarkán volt Reykjavik legrégibb temetője, s itt állt egy templom, amíg nem építették fel a dómot.

Néhány lépést kell csak tennünk, hogy a város legismertebb terén az Austurvöllur-on legyünk. A „Keleti mező” nevet azért kapta, mert Ingólfur feltételezett tanyájától keletre van. Itt helyezkedik el a Parlament épülete is.

Mint, ahogy már korábban írtam az ősi Alþing – a népgyűlés – a szabad ég alatt hozta törvényeit 930-tól. A dán uralom alatt ezt megszüntették és csak 1845-től ült össze ismét, ekkor már dán ellenőrzés alatt. Született egy elhatározás is , hogy kőépületet kapjon a törvényhozás, s 1881-ben készült el a Alþingishús. Jelenleg 63 embert foglalkoztat.

A tér sarkában áll a dóm, a Dómkirkjan. A 18. század végén, amikor a püspöki székhelyet áthelyezték Skálholtból Reykjavikba, szükségszerű lett, hogy katedrálist is építsenek, nem messze a 11. században alapított, ma már nyomokban sem létező templomtól.

Érdemes megpihenni a Tjörnin-tónál a tér megtekintése után. Igaz az utóbbi években körbeépítették a tavat, ennek ellenére a város oázisa, s a madarak is igencsak kedvelik (40-50 faj). A tó közepét szökőkút díszíti, mintegy előkészítve Izland legismertebb látványosságát a Gejzírt.

A városháza (Ráðhús Reykjavíkur) ugyancsak a Tjörnin tó közelében fekszik, sok más múzeummal egyetemben. Érdemes este is visszajönni, mert ekkor az éjszakai élet veszi át az irányítást, viszont nyáron ezt még világosban lehet élvezni. Érdekességképp a közvilágítás automatikus, vagyis ha a rendszer azt érzékeli, hogy túl sötét van, akkor felkapcsolódnak a lámpák. Nos, kb 15 percre gyulladnak fel hajnal kettőkor júniusban. J

Sétáljunk végig az Austurstraeti utcán, s az eddig tapasztalt csendet a zsibongás fogja felváltani. Itt a piac: gyümölcs, zöldség, virág, továbbá gyapjúholmi, ásvány, könyv, térkép, képeslap.

Érdemes megkerülni a háztömböt (É felé) és a Hafnarstraeti utcán visszajönni, mert nagyon szép kirakatokat láthatunk, amelyek különleges gyapjúholmikat és ajándéktárgyakat kínálnak.

A National Theatre of Iceland (Thjódleikhúsid) megjelenésében jellemzi az országot. Masszív, időálló, szürke bazalt. Az épület tervezője a dél-izlandi Svartifoss vízesés bazaltoszlopait mintázta, amikor létrehozta a nemzeti színjátszás házát.

Talán a legismertebb templom a mindenhonnan látható Hallgrímur (Hallgrímskirkja). A templom formája a bazalt lávaoszlopokat hivatott utánozni, utalva az ország természeti értékeire.

Visszafelé (NY) sétálva a Hellusund 6/A alatt láthatjuk a „Vulkán Show-t”, amely nemcsak Izlandon, hanem világviszonylatban is páratlan látványt kínál. Kétórás filmvetítés Izland nagy vulkánkitöréseiről: Myvatn környékéről, a Hekláról, a Meimaey szigetén tomboló tűzfolyóról, s a szerteszét fröcskölődő hamuról, valamint a Surtsey sziget születéséről. A természet gonosz-szép tűzijátékain kívül még számos különösen szép, „tűzmentes” izlandi tájait is láthatunk, és néhány pillantást Grönlandról. Az ismertetés angol, német, francia nyelvű és naponta többször ismétlik a műsort.

Akit a skandináv és izlandi kultúra érdekel, látogasson el a Nemzeti Múzeumba (Þjóðminjasafnið), ahol vallási és néprajzi gyűjteményt tekinthetnek meg a település kezdeti időszakától napjainkig. Leghíresebb tárgya a körülbelül 1200-ból származó templomajtó, amely egy csatát ábrázol.

Ha a városi panoráma érdekel, fel lehet mászni a hegyre a város mellett és onnan 360 fokban körbeforgó Perlan kilátó-étteremből gyönyörködhetünk a tájban.

Nauthólsvík (Rejkjavik egyik strandja) télen is nyitva a turisták számára. Akit érdekel egy kis hideg-meleg fürdőzés, érdemes megnéznie. Azonban aki fürdőzni kíván Izlandon, érdemes odafigyelni az előkészületekre is. Van külön felügyelő a zuhanyzóban, hogy valóban megmosakodott e mindenki rendesen. Ezekkel a jelzésekkel lehet találkozni:

Extrém fürdőzés strandon és tengerben àhttp://www.youtube.com/watch?v=5E9_Hmj1s5o

Rejkjavik és a sziget strandjai:

http://visitreykjavik.is/swimming-reykjavik-0

Ez a legnagyobb rejkjaviki strand, rögtön a kemping mellett van àhttp://visitreykjavik.is/laugardalslaug

Itt van összegyűjtve néhány természetes fürdő (és látnivalók), de ennél sokkal több van az országban:

http://www.islandihnotskurn.is/Places.aspx?ID=7Átöltözési lehetőség azért nem igazán jellemző.

Ha esetleg nem világjáró hajók kikötője, hanem kis halászbárkákra lenne kíváncsi az ember, akkor Hafnarfjördurban van a helye. Itt található az ország legnagyobb élőhal- és más táplálkozásra alkalmas tengeri gyümölcs piaca. A fedett csarnokban is található a kínálat, ám érdekesebb figyelni a kikötőbe érkező halászbárkák zsákmányát. S hogy ne maradjon ki a szórakozás sem, amikor már a récék már hazafelé tartanak, aztán elülnek a kocsma még mindig hangos. A parti étteremben viking folklórműsor szórakoztatja az ide érkező vendégeket.

2014.07.07

Szállásunkat elhagyva előbb a Krysuvik geotermikus terület felé vesszük utunkat Grindavikba.

[425]-ös út jobbra Krysuvik Geothermical Area) Gunnuhver Geothermal Areas.

Majd a Blue Lagoon lesz az úticél.

Talán az egyik leghíresebb fürdő a Blue Lagoon (Bláa lóniő, Grindavík 240, Reykjavík, Izland)
àhttp://www.bluelagoon.com/blue-lagoon-spa/

Izland délnyugati csücskében, egy sivár lávamező közepén található a sziget legismertebb szabadtéri fürdője, a Kék Lagúna. Igaz, hogy itt nem Michelle Wild bukkan fel a habokból, mégis az egész világról csodájára járnak a természet ezen páratlan műalkotásának. A víz a melegtől a kellemesen forróig változik, attól függően, hová pozícionálja magát az ember. A lagúna vize kétnaponta teljesen kicserélődik így biztosítva a kemikáliák nélküli, tiszta vízminőséget. Az egész évben nyitva tartó fürdő, az állandó 37-39 C-os vízhőmérséklettel gondtalan kikapcsolódást biztosít akár a fagyosabb téli napokon is. A híres fürdő mindössze 13 km-re van a nemzetközi repülőtértől, így könnyen útba ejthető a szigetről történő elutazás előtt. Lehet jegyet előre foglalni, sajnos elég borsos áron. Standard jegy 35 Euro. Nyitva tartás: Szeptember 1. - Május 31. között minden nap 10:00-20:00, Június 1 - Augusztus 31 között minden nap: 08:00-21:00.

Sampont mindenképp vinni kell, mert a hajat alaposan összeragasztja a kovamoszat.
Hozzátenném, hogy ez egy kiépített fürdő, a leírások alapján a gazdagok fürdőhelye; a kényelmesebbeknek inkább ajánlott, míg a bátrabbaknak, természetesebb körülményeket kedvelőknek inkább a kisebb helyek javasoltak.

Garður - GPS: 64.064708,-22.638094

Garður egy halászfalu a Keflavik Nemzetközi Repülőtér környékén. Itt található az egyik legrégebbi világítótorony Izlandon a Garðaskagi Lighthouse, valamint itt lehet találkozni vándorló tengeri madarak ezreivel, melyek Grönlandról és Észak Amerikából érkeznek.

Szállás: kreatív módon az egyik fotelben a Keflavik reptéren.

2014.07.08

01:00-kor indulás Reykjavik (Keflavik) reptérről Párizs (Orly) repülőtérre, majd érkezés 06:20-kor. Innen indulás 11:30-kor Budapest (Ferihegy 2) repülőtérre, érkezés 13:45-kor. Kedves egészségetekre, jó pihenést!

A Snaefellsneses félsziget nincs a konkrét túratervben, ám ha energiánk és időn engedi, ez is rengeteg látnivalót tud biztosítani számunkra.

Valóságos természetrajzi múzeum tárló. Kopár lávamezők, alvó kráterek, sebes folyók, misztikus hangulatú barlangok, pezsgő források, bokros , törpefás, füves alföldek és hósapkás hegyek egyaránt megtalálhatóak ezen a viszonylag nem túl nagy területen.

A Snaefellsjökull a történelem előtti időkben, jég alatti vulkánkitöréssel keletkezett. 1466 m magasra emelkedik a tenger szintjétől, és egész évben jégsapkát visel. Valószínűleg Izlandnak ez a legtöbbet fényképezett, legtöbbször megfestett hegye. A szabályos alak a Fudzsihoz való hasonlóság is csábít erre. Aki meg szeretné hódítani a hegyet az alaposan készüljön fel és kérje ki a helyismerettel rendelkezők tanácsát, vagy vegyen igénybe vezetést. Mászásra a tavasz a legbiztonságosabb időszak. Maga a hely szabályos kúp, és 11 négyzetkilométer jégmező borítja. Az évszázadonként olvadó jegű hegytetőből 3 sziklaorom emelkedik ki. Mindenkor jégpáncélt viselnek. A csúcsok közül kettő tekintélyes, a harmadik csak szerénykedik közöttük.

Stykkishólmur - GPS: 65.066902,-22.735941

Stykkishólmur a központja a hires Snæfellsnes félszigetnek a sziget középső – nyugati részén Rejkjaviktól Északra. Kicsi és gyönyörű halászfalu, ahol számos régi épületet találnak a kíváncsi szemek. A félszigetből kinyúlik egy másik félsziget, majd abból egy újabb, és ennek a homorú ívű félszigetrendszernek a fókuszában épült ki a város.

Opcionális túrák a Snaefellsnes Nemzeti Parkban:
http://www.guidetoiceland.is/tour/category/guided-tours/snaefellsnes-national-park
Egy busz körbevisz szezonban (Június 1 – Augusztus 31) a Snafellsjokull gleccseren és környékén. Az út hossza kb 10 óra és 170 USD.

Grundafjörður - GPS: 64.924669,-23.260406

Halászfalu közel a Kirkjufell hegyhez, mely a fotósok számára egy eléggé felkapott hely szépsége miatt. Ugyancsak a Snæfellsnes félszigetnek középső – nyugati részén Rejkjaviktól Északra helyezkedik el. 40 km-re Stykkishólmur-tól Nyugatra.

Beviteli szabályok:

Food

Travelers may import duty-free up to 3 kg of food, not exceeding the value of ISK 25.000.

Alcoholic beverages and tobaccos

In addition to goods referred to above, travelers can import duty-free alcoholic beverages and tobacco products as follows:

• 1 liter spirits and 1 liter wine and 6 liters beer or

• 3 liters wine and 6 liters beer or

• 1 liter spirits and 9 liters beer or

• 1,5 liters wine and 9 liters beer or

• 12 liters beer

Spirits comprise alcoholic beverages containing more than 21% alcohol; wines comprise alcoholic beverages, other than beer, containing 21% alcohol or less.

• 200 cigarettes or 250 g of other tobacco products

The minimum age for bringing alcoholic beverages into Iceland is 20 years and 18 years for tobaccos.

Egyéb tudnivalók:

Vásárlás:

A szupermarketek közül mi a Bonus nevezetű a legolcsóbbn (minden második sarkon van belőle), de például a friss húsok árai ebben is a magyar szint duplájára-háromszorosára rúgtak. Érdekes, hogy a friss lazac olcsóbb, mint a csirkemellfilé, és hogy ide nyáron is télikabát kell, mert nem hűtőpultok vannak, a hűtött termékek részlegét egészében 3 fokon tartják, vagyis olyan, mintha egy nagy frigóban vásárolnánk vacogva. A kirándulások szervezésénél számításba kell venni, hogy a boltok itt legkorábban kilenckor, de inkább tíz-tizenegy órakor nyitnak, vagyis reggel nem lehet reggelihez jutni, de a késői nyitáshoz legalább késői zárás társul, általában tíz-tizenegyig nyitva vannak.

Akár pár napos délnyugati ízelítőre, akár több hétre érkezik valaki, nem szabad kihagyni a nagybevásárlást, rögtön az érkezéskor. Izland nem tagja az Európai Uniónak, a reptéren pedig adómentesen vehetnek az érkező utasok is sok alapvető élelmiszert. Tapasztalatok szerint a legolcsóbb diszkontáruház is drágább, mint a reptéri duty-free.

Road conditions:

http://www.vegagerdin.is/english/road-conditions-and-weather/the-entire-country/island1e.html

Weather forecast:

http://en.vedur.is/weather/forecasts/areas/

Miért ne menjünk kisautóval?

"A hónapokon át érlelt útitervhez képest ezen a ponton az indulás előtt pár héttel változtattunk. Történt ugyanis, hogy július elején egy kisebb adag, úgy pár Amazonasz-nyi megolvadt gleccser megindult a hegyről és elmosta az 1-es út egyik hídját. Ez azt jelentette, hogy kb. egy hétig, mire átmeneti új hidat építettek (egy hét alatt!), csak északról, az F208-as hegyi úton lehetett megközelíteni nyugatról az ország keleti felét. Eredetileg ezt az utat a sok folyón áthajtás miatt nem akartam bevállalni, de elkezdtem utána olvasni, hogy mégis milyen lehet, és bár időben megépült az új híd, arra jutottam, hogy kezelhető. Indulásunk napján azért megint megkérdeztem az izlandi útinfót, hogy milyen az út, de megnyugtattak, hogy egy Terrano-val nem lesz gondunk."

Túraútvonalak:

http://www.nat.is/travelguideeng/hiking_interior.htm

Úthálózat járhatósága:

http://vegasja.vegagerdin.is/

Térkép:

http://atlas.lmi.is/kortasja_en/