Montenegro

 

Szállás: Budva

Programok:

- Gyalogtúra a Durmitori Nemzeti Parkban. ( „A”-„B” túraútvonalon) - Zabljak

- Biogradi - tó

- Moraca - kolostor

- Svetigora – vízesés

- Fürdés a Plavi Horizonti strandon

- Njegos mauzóleum

- Kotor óvárosi séta

- Hajóút a kék-barlang és a Mamulára, valamint fürdés

- Skadári-tó

 

Budva

az Adria egyik legrégebbi települése, eredetét 2600 évre vezetik vissza. A legendák szerint a föníciai Agenor király és Telefosza királynő fia alapította.

Budva Montenegró fő turisztikai központja. A tenger tiszta vize és a viszonylag jó színvonalú komplex szolgáltatások miatt kedvelt nyaralóhely. A fő turisztisztikai látványosságokat a falakkal körülvett óvárosban találjuk. A falakat a 15. században emelték, egy időben a két városkapuval, a Szárazföldi- és a Tengeri-kapuval.

A Szent János-templom tornya szinte mindenhonnan látható, ezért is lett Budva jelképe. Érdemes megnézni a 15. és 17. századból származó festményeket és a sok értékes könyvet őrző könyvtárat.

Budva környékén több kolostort is felkereshetünk, ezek pl. Podostrog, Stanjevići vagy Podlastva. Meglátogathatjuk még a Szent Miklós-szigetet, amelyen az azonos nevű templom romjai találhatók.

Budva 38 km hosszú tengerpartjának és 17 strandjának köszönhetően a turizmus központjává vált. Nagyon sok lehetőség nyílik a szabadidő eltöltésére. Részt vehetünk 1 napos hajó- vagy minibuszos kiránduláson, vízisíelhetünk és standolhatunk.

Maga az óváros nagyon szép azt érdemes megnézni, bár elég kicsi. Kanyargós, szűk utcákkal, kis terekkel tagolt óvárosa műemlékekben gazdag: a Szent Iván, a Szűz Mária (Sv. Bogorodica) és Szent Száva templomok a középkor folyamán épültek. A szintén középkori építésű citadella mellett találjuk az 1804-ben épített színes homlokzatú Szent Trojica templomot. A citadellába fel lehet menni 3 EUR a belépő. Érdekes módon egy-két szuveníres az óvárosban olcsóbb mint kint a "soron". 

A város strand - talán Mogren I a neve - szép, szebb szerintem mint a Slovenska plaza hosszú strandja a Budva főstrand. Az óváros és a sziklák között strandolhatunk, ami elég lenyűgöző szó mi szó. A nagy szállodák alatt el lehet sétálni még a Mogren II-re is. Ez a város Kotor felőli része, még az óváros előtt. 

Sveti Stefan egy hotel(fél)sziget 5-6 km-re Budvától Becici után, nem is mehet be más csak a hotel(ek) lakói. A szigettől balra van a nyitott strand, jobbra a hotel-é (vagy ha valaki kifizeti az 50 EUR helypénzt). A part kavicsos. 

Strandok közül amiről még találtam infót:

Jaz strand: minden nap, 2,5 EUR a belépő a campingbe, 7 EUR a napernyő kettő nyugággyal. Nem szabad sajnálni, ha semmiképp nem akarnád, akkor úgy kell felfogni, hogy napszúrás ellen fizesd ki. Cevap szendvics 3 EUR, sült krumpli 2 EUR, csapolt hazai sör 0.5 l 2 EUR felszolgálva.

 

Sveti Stefan, a park a sétánnyal majdnem kész, nagyon szép.

Sveti Stefan sétány

A sziget már teljesen elzárva a pórnéptől, csakúgy, mint a királynő strandja, illetve a hozzátartozó park is, az utóbbi ritka undorító 3 méter magas betonba ágyazott zöld drótkerítéssel. A kilátások montenegrói versenyében minden bizonnyal Sveti Stefan félszigete aratná le a babérokat. Az aprócska földdarabot csupán egy vékony homokpad köti a szárazföldhöz. Az egykori halászfalu XV. századi alapítói sosem gondolták volna, hogy a XX. század közepén majdnem 100 házból álló luxusapartman-komplexum épül itt. De a nyaralóövezet nem ér véget Sveti Stefan aprócska földdarabján: a szemközti parton egymás után sorakoznak a Milocer üdülőközpont vadregényes öblei luxusszállodákkal és strandokkal.

Budva strand Avala mögött

Az árak nem változtak - pljeskavica, cevapcica 6-10 EUR, csapolt sör 0,5 l 2 EUR, halak 9-15 EUR, fagyi 0.8-1 EUR.
Elkészült a piac, mellette Mega Market és egy kicsi pékség.
A parton discó jellegű szórakozóhelyek sora, körpultok körül állva iszogatsz, táncolsz (4-5 ember "asztalonként").Mindegyik saját zenéjét üvöltette, érdekes szitu, mivel nyitott mindegyik hely. Éjjel egykor bezárnak, zene kikapcs.
A sétányon szokásos bazár, éttermek, fagyizók, illetve este mutatványosok különböző próbálkozásai. A vár szűk utcáiban éttermek, üzletek, hangulatos ez is.
A kikötő mellett sétáló, pihenő turisták betekintést kapnak a milliárdosok pillanatnyi életébe.

Bar (település)- Az utakat citromfák, narancsfák, gyönyörű gyümölcsös standok kísérik, és ráérős embereket látni mindenhol. A Montenegróiak komótosak, nem izgatják magukat, de rendkívül vendégszeretők, kíváncsiak és jóindulatúak.

Gyalogtúra a Durmitori Nemzeti Parkban

„A”- útvonal: Razvsje – Restora Jezero – Stari mlin – Baranske kolibe – Ledena pecina – Bobotov kuk (2522m) – Biljegov do – Plan. skloniste – Stari mlin – Titova pec. – Razvsje.

„B” útvonal: Razvjse – Zabljak - Restora Jezero – Titova pec - - Restora Jezero – Zabljak – Razvjse.

Az „A” útvonal nehézségi foka igen nagy,  jelzett turistaúton haladunk, de számolni kell különböző nagyságú kövek, sziklák mászására, ami nagy odafigyelést és erőnlétet igényel. Az út oda vissza kb. 12-órás ezért csak azok vállalják be, akik úgy érzik, hogy biztonságosan és időben teljesíteni tudják a távot.

A „B” útvonal kb. 13 km ami egy része kövesút. A kempingtől  Zabljak központján keresztül a Crono jezero tavat lehet körbesétálni, majd vissza a kempingbe. Nehézségi foka nem nagy, ezért akik nem jönnek az „A” túrára azok is biztos vagyok benne, hogy jól érzik majd magukat.

Durmitor hegyei Montenegró északi részén húzódnak, a határhoz közel. Durmitor és egész Montenegró legmagasabb csúcsa a Bobotov kuk (2522m). Az itteni vidék puszta, jellemző növényei a fűfélék és a törpefenyő, valamint a mohák különböző fajtái. A Durmitor karsztjelenségeket rejt, mivel mészkőből épül fel, Bosznia és Horvátország egész adriai partvidékéhez hasonlóan. A hegyekben van néhány kis falu, ahol legeltetéssel, pásztorkodással foglalkoznak. Kedvelt téli sportcentrum Žabljak városa. A hegységnek történelmi jelentősége is van. 1942–1943 során itt bujdostak a jugoszláv partizánok és Josip Broz Tito.  A hegység központi része a Tara, Draga és Sušica folyók és mély kanyonjaik által alkotott 390 km² terület, amely 1952-ben Nemzeti park lett. 1980 óta a Durmitor Nemzeti Park a Világörökség részeként az UNESCO védelme alá tartozik.

Crno Jezero (Fekete-tó)

A Durmitori Nemzeti Park 18 gleccsertava közül ez a legnagyobb. Mélysége helyenként eléri a 49 métert. Két, egymással szemközti félsziget nyúlik a tóba. Nagy szárazság idején ezek között keskeny, sekély átjáró keletkezik, ami ha kiszárad, két tóvá szeli Crno Jezerot,egy nagyobbra és egy kisebbre.
A tó a montenegrói hegyi turizmus fellegvárának, Durmitornak központi részén fekszik, partjától 2 km-nyire esik a kedvelt téli sportcentrum, Zabljak városa.

Biográdi – tó

Biográdi Nemzeti Park, mely a Bjelasica-hegységben található és Európa egyik utolsó őserdejét védi. Nikola fejedelem 1878-ban nyilvánította ezt a vidéket védett területté, mindössze hat évvel később, mint ahogy a világ első nemzeti parkját, az amerikai Yellowstone Nemzteti Parkot alapították. A Bjelasica egyik legnagyobb ékessége, a Biográdi-tó (1099 m), melyet a Balkán legszebb tavának mondanak. Érintetlen őserdőben kanyarogva közelítjük meg a gyönyörű tengerszemet, mely a hegység legmagasabb csúcsainak lábánál bújik meg. Gyalogosan körbesétáljuk a tiszta vizű hegyi tavat, majd a már ismert útvonalon vissza buszunkhoz

Moraca – kolostor

A kolostor Montenegró talán legszebb középkori építménye. A kolostor temploma a 13.századból származik, csodás freskókkal és ikonokkal van díszítve. Az eredeti díszítést a 16.században átfestették, mivel amikor a törökök kirabolták a kolostort, tönkretették a tetőt, így a templomot mintegy 70 éven keresztül áztatta az eső és a hó, ami tönkretette a különleges festményeket, többségük megsemmisült. A fennmaradt freskók legjelentősebb darabja az Eliás próféta életét bemutató ciklus. 

A kolostorkomlexumot a Szűz Máriának felszentelt templom, a kolostor épülete, a csodás kert, méhkasok és Szent Miklós kápolnája alkotja, amely valószínűleg régebbi, mint maga a kolostor. A kolostorban egykor az ikonkészítők iskolája működött.

Svetigora - vízesés

40 méter magas Svetigora - vízesés, amely a Morača közelében található.

Utunkat folytatva érkezünk Kotorba a szállásunkra, ahol vacsora vár bennünket.

 

Kocsiba szállunk és megyünk fürdeni a Plavi horizonti strandra.

A Prno öböl mélyén található, amely a legszebbnek számít a Luštica félszigeten, mint Montenegróban. A nyílt tenger mentén, a hotel mellett amelyet szintén igy neveztek el van a strand. Apró radióaktiv homok van a parton, mely gyógyító hatású. Külön értékessé teszi a strandot a hűvöst adó olajbogyó fák és fenyő erdő. A sekély tenger különösen kedvező a gyerekek és a nem úszók számára. A strand 300 méter hosszú és 900 ember fér el rajta. Sajnos azt is el kell mondani, hogy elég zsúfolt a hely pont az imént említettek miatt.

 

Njegos mauzóleum látogatás

Kocsiba szállunk és közössen felmegyünk a Njegos mauzóleumhoz. Njegos mauzóleuma a Lovcen hegy csúcsán található, 1660 méter magasságban a tengerszint felett, a Lovceni  (a montenegróiak szent hegye 1749 m magas) . Az épület alapja 6 méter mélyen helyezkedik el a sziklák alatt. A csodálatos emlékműhöz út vezet Cetinjéből, 20 km hosszan. A mauzóleumig azért még hátra van 461 lépcsőfok. Az építmény Lovcen Nemzeti Park területén áll. A kilátóból csodáltos panoráma nyílik. A kápolna a legszebb része az emlékműnek, a legszebb bokai és braci márványból készült, 9 méter magasban gyönyörű mozaikkal van borítva, 200 000 aranyozott lapocskából készült. Njegos hatalmas szobrát Ivan Mestrovic szobrász készítette, a szarkofággal együtt, melyben Njegos maradványai találhatóak. A szarkofág jelenléte montenegrói hagyománynak számít, Njegos szellemi és egyházi szimbólumaival egyetemben (itt alussza örök álmát a nemzet legnagyobb fiának tartott püspök-költő, II. Petar Petrovič Njegoš). A sírfelirat nagyon egyszerű, csak ez olvasható rajta: Njegos 1813 – 1851.

„A” útvonal gyalog vissza Kotorba. Ez az útvonal megint a nehezebbek és veszélyesebbek közé tartozik, ezért csak azok vállalják be akik úgy érzik, hogy tudják teljesíteni. A színt különbség 1300 méter lefelé. A csoport a Kotori Szent János (Sveti Ivan)- erődítményhez érkezik, majd lemegyünk az óvárosba egy sétára.

„B” túrát választók kocsival visszamennek Kotorba és fakultatív programjuk lesz. Fel lehet sétálnia a Szent János (Sveti Ivan)- erődítményhez, valamint az óvárosban sétálhatnak.

Kotor község adminisztrációs központja 13000 állandó lakossal. Ebből 32 magyar. Nem véletlenül kapta a Kotori-öböl Kotorról a nevét. A középkori várostervezés tökéletes mintapéldája. A város az Unesco Világörökség része. Kotor régi mediterrán kikötője és az azt körülvevő, a szerb Nemanjić-dinasztia által építtetett lenyűgöző városfal nagyon jó állapotban maradt fenn és az UNESCO védelmét élvezi. 1420 és 1797 között Kotor és a környéke a Velencei Köztársaság uralma alatt állt és a velencei hatás még ma is meghatározza a város építészeti képét. A Kotori-öböl (Boka Kotorska) az egyik a szárazföldbe legmélyebben benyúló öblök közül az Adriai-tengeren, emiatt néha Európa legdélibb fjordjának is nevezik (bár valójában egy tenger által elöntött folyamvölgy). A közeli Orjen és Lovćen magasba törő mészkőszirtjeivel együtt az egyik legnagyszerűbb mediterrán tájat alkotja Az utóbbi években Kotorban folyamatosan emelkedik a turisták száma, akiket a Kotori-öböl természetes szépsége és maga Kotor óvárosa egyaránt vonz. Sok egyéb látnivalója is van, mint például a román stílusú Szent Trifun-székesegyház az óvárosban (1166-ban épült) vagy az ősi falak, melyek 4,5 kilométer hosszan övezik a várost. A Sveti Đorđe (Szent György) és Gospa od Škrpijela szigetecskék Perast partja mellett, Kotor szomszédságban ugyancsak a népszerűbb célok között vannak. A város középkori városfalai egészen a 260 méter magasban álló Szent János (Sveti Ivan)- erődítményéig húzódnak, ahová a kissé fárasztó hegymászás ellenére is érdemes felkapaszkodni a városra és az egész Kotori-öbölre nyíló pazar panoráma miatt. A Kotor fölött húzódó hegyek legmagasabbika a Lovćen (1754 m), a Lovćeni Nemzeti Parkba egy 
Az éjszakai élet a másik dolog, ami Kotorba vonzza a turistákat. Az óvárost tele van pubokkal, kocsmákkal és kávéházakkal.  A Maximus night club megnyitásával újra a montenegrói partvidék éjszakai életének a középpontjába került. Több ezer turista látogatja a nyári rendezvényeket, mint például a Nyári Karnevált vagy a Bokeljska Noćot. Ezek Montenegró leglátogatottabb nyári eseményei, több mint harmincezer ember szórakozik Kotorban a Nyári Karnevál alatt.. A fiatalok is megtalálhatják a számításukat, hiszen itt található a Balkán legnagyobb diszkója a Maximus.

 

Reggeli után lemegyünk Zanjicei strandra. Egy hajót bérlünk és elhajókázunk a kék- barlangba, ahol meglehet mártózni a permet kék vízben. Visszafelé megállunk a Mamula- szigeten, ha lesz időnk, tovább strandolunk.

Kék-barlang

A barlang a Zlatna luka szurdok és a Mokra gora fok között helyezkedik el. Igazi attrakciót nyújt a turisták számára, a hajók rendszeresen közlekednek a nyári szezon alatt egész nap. A Kék barlangba két bejáraton át juthatunk be, az egyik igen széles, de alacsony, a másik bejárat pedig az ellenkezője. A turista hajók a szélesebb bejáratot használják a biztonságosabb hajózás miatt. Amikor a tenger nyugtalan akkor a hajók nem indulnak el a barlangba. A barlang területe igen nagy, egyszerre több hajó is elfér benne. A víz mélysége a barlangban 3 - 5 méter, a barlang magassága 9 méter. A különlegessége abban van, hogy a tenger itt hihetetlenül tiszta, a barlang falairól visszatükröződik a beszűrődő napfény és a vizet csodálatos kékre színezi, ezért kapta a Kék barlang nevet. A hajók megállnak a barlangban így a turista lehetőséget kap arra, hogy megfürödjön a csodálatos világoskék vízben.

Mamula sziget

A kotori öböl bejáratánál a Prevlaka félszigethez közel található az erődítmény, 3,4 tengeri mérföldre Herceg Novitól. Az osztrák - magyar monarchia idején épült és a politikai foglyokat őrizték a szigeten az I. és II. világháború idején, a bejáratnál tábla emlékezik meg a foglyokról. Nevét egy osztrák generálisról kapta aki építette a XIX. század közepén.

A szigeten a növényzet alacsony és ritka, mivel a sziget kizárólag sziklákból áll és nagy a hőség. Található még fügefa, és pár fajta kaktusz is, valamint elég sok agave. A sziget 80 % - át maga az erőd teszi ki. Ez a lakatlan sziget nem csak történelmi látnivalót, hanem kitűnő strandolási lehetőséget is nyújt. Csak az északi oldalnál lehet biztonságosankikötni.

Kotorttól 12 km-re van nyugatra, és a legjobban megőrzött barokk épületeket találjuk Perastban. A legerősebb és a leggazdagabb a XVII. és a XVIII. században lett, amikor a tengerészet mint hivatás megerősödött a városban. Ebben az időben épültek a legszebb épületek Perastban. A hajós kapitányok palotái barokk stílusban készültek, ezek közül kitűnik a Bujović 1693-ban épült, a Zmajević, Badović és Smekja.

A kulturális épületek közül említésre méltó a Sv. Nikola templom a XV-XVII. században épült. Igen gazdag templomi hagyatékkal rendelkezik. A Pravoszláv templom építése 1740-ben kezdődőtt egy híres velencei építész Djuzeppe Beati tervei alapján. A harang és a falak készültek el, a templom alakja egy megmaradt fa makettről ismert.

A Perast körüli tengerrészen két kis sziget emelkedik ki a vízből: a Szent György sziget, amely állítólag Böcklin híres "Holtak szigete" c. festményének ihletadója, és a Škrpjelai Madonna szigete, ahol a perastiak a zsákmányolt ellenséges hajókat süllyesztették a vízbe…

Szent György templom a Perast előtt álló szigetre épült. A benedikti apátsághoz tartozott a XII. században épült ahol 1452-ben kápolnát építettek. Igen gazdag muzeális festészeti gyűjtemény található itt itáliai festőktől. A templomot 68 festmény díszíti, Tripo Kokolja perasti festő készítette őket. A legismertebb barokk festő a XVII. századból.

Kotorból egy hajótúra részeként (Mammula, Blue Cave mellett) látogattuk meg, Több kisebb hajó fogad utasokat e célból. 15 eur/fő volt a költsége és kb. 4-5 óra volt. Kotor-Perast-a kompnál kis kitérő és jöttünk vissza. Megálltunk Perastban fél órára és fél órára szintén az egyik szigeten. Budvában csak egész napos hajótúrákat árulnak, úgy hogy busszal elvisznek Tivatba, ott hajóra szállnak és mennek Perastig, majd Kotor és onnan busszal vissza Budva. Ez 20 eur/fő.

Szkadari-tó (Skodra)

A Shkodrai-tavat Montenegró felől a Dinári-hegység karsztvidéke, a Lovćen, a Sutorman és a Rumija hegységek, Albánia felől, keletről az Albán Alpok, a Tarabosh-hegy, illetve délről a Shkodrai-síkság fogja közre. Jelentősebb, a partvidéken fekvő települések: Montenegróban Virpazar, Seoca, Murići, Albániában a tó névadó települése, Shkodra. A Montenegró területén fekvő Virpazar, Seoca és Murici települések mind hangulatosak, gyönyörűek és persze népszerűek a környéken.  A Skadari Nemzeti Park Európa legnagyobb madárrezervátuma lelhető fel a Skadari tó körül. A tó, amely a legnagyobb tó és az egyik legnagyobb édesvízi mocsár a Balkánon átnyúlik Albániába is - a tó 2/3-a Montenegróé, 1/3-a Albániáé. További különlegessége, hogy az utolsó természetes élőhelye a pelikánoknak Európában. Madárrezervátuma miatt bekerült 1996-ban a Világ mocsarainak listájára, ami hatalmas elismerés. Bár Montenegró más nemzeti parkjaiban is jelentős a madárfajok száma, a Skadari tó minden túltesz: 270 madárfajának nagy része védett. Az állatvilág vízi képviselői között 40 halfaj képviselteti magát. Érdekes, hogy a tóban tengeri halfajok is élnek. A tó némely része a tengerszint alatt fekszenek. Ezekből a "szemeknek" elnevezett részekből kb. 30 db. van a parkban, legmélyebb a Radus, 60 m-es mélységben. A tó átlagos mélysége 6 méter, kiterjedése a vízállástól függően 370-530 km2 - tökéletes hely a vitorlázás és a vízi sportok szerelmeseinek. A tavon számos sziget található, amely mind természeti adottságai, mind történelmi hagyatékai miatt érdekesek lehetnek az arra barangoló kirándulóknak.

Vrajina sziget

Festői szépségű halász falu. Itt található a Sveti Nikola monostor, melyet Nikola atya épített saját kezűleg. Nikola király leányainak a kedvenc nyaralóhelye volt. Az épületet sajnos mára lerombolták.

Grmozur sziget

A szigetet "Montenegrói Alkatraz"-nak is hívják. Itt találhatóak a maradványai a régi török erődnek. Nikola király ide záratta be a politikai foglyokat, de kizárólag csak azokat, akik nem tudtak úszni.

Starčev sziget

Starčev szigeten egy rekonstruált templom található a XIV. századból, és egy temető ahová az első ciril betűs könyv atyját temették, a podgoricai Vukovićot.

Galambok szigete

Ez a sziget a legnagyobb költőhelye az ezüst színű galamboknak Montenegróban. Erről kapta nevét is Galambok szigete. Kuriózumnak számít, hogy tengeri madarak is költenek a szigeten. A madarakat legjobban csónakból figyelhetjük meg. A fészkek, a madarak és a tojások is védettek.

Sirályok szigete

Negyed óra hajózásra délnyugat irányban a Galambok szigetétől megérkezünk a Sirályok szigetére. A sziget úgy ismert, mint Omerova Gorica. A madarak, mintegy 40 család szürke madár a babérlevél fák közé fészkelt. A hetvenes években az egyik legnagyobb költőhelynek számított. Az utóbbi években csatlakoztak hozzájuk fehér sirályok is. A madarak és a tojások is védettek.

A szigetek körbejárását legjobb ha a Murići strandon fejezzük be. Ez az egyetlen homokos strand a tó körül, melynek szépsége vetekszik a leszebb adriai strandokéval! A strandon van étterem, bérelhetünk csónakot is. Ha nem szeretjük a hosszú hajóutat, megközelíthetjük a szárazföld felől is. A park területén található továbbá Rijeka Crnojevića. A falu egy kicsi festői halász falu, mely a középkorban fontos kereskedelmi központ volt. A montenegrói fejedelmek itt pihentek a kellemes klíma miatt. Itt nyomtatták az első ciril betűs könyvet. A Balkán háborúk előtt a térségben rengeteg manufaktúra, kézműves műhely üzemelt. Itt nyitották az első gyógyszertárat Montenegróban és az első fegyvergyártó üzemet is. A "Marica" üzemben pedig különleges ékszereket készítettek halcsontból!

Úti okmányok: személyi igazolvány, útlevél

Minden külföldre induló utasunknak rendelkeznie kell a megfelelő úti okmánnyal. Montenegróba, Szerbiába igazolvánnyal is beléphető. Általános szabály, hogy mind a személyi igazolványnak, mind az útlevélnek a hazaérkezést követően még további hat hónapig érvényesnek kell lennie. Ennek ellenőrzése és esetleg az új úti okmány beszerzése az utas felelőssége. Az egyesületet nem terheli felelősség abban az esetben, ha valamely résztvevő azért nem tud részt venni egy utazáson, mert nem érvényes vagy hiányzik az úti okmánya.